Dátum:  2010-07-29 09:57:07

Vajon Mike Skinner (The Streets) sejtette, hogy az Original Pirate Material stílusteremtő nagylemezzé válik, és hogy számtalan követőre talál majd? Merthogy az a nagy helyzet, hogy így alakult. Professor Green a legújabb a sorban.

Az urbánus angol hiphop mindig is popérzékeny volt, de idővel mégis kitermelte azokat a fejeket is, akik eleve nagy adag poptablettát oldottak fel az energiaitalukban, mielőtt elkezdték lemezre venni az angol nagyvárosi lét vicces vagy szörnyűséges tanulságait sorra vevő történeteiket. Professor Green, akárcsak Example, ezt az eleve a slágerlista legfelső régióját megcélzó verziót nyomja.

A Kelet-Londonban született, 24 esztendős Stephen Paul Manderson ennek ellenére nem a kortárs londoni kollégákat juttatja az ember eszébe első hallásra, hanem egy amerikait: Eminemet, akihez már mások is hasonlították. Ez egyfelől köszönhető a beszólós, kissé pökhendi stílusának (bár Green doki nem akkora paraszt, mint Slim Shady), másfelől pedig az orgánumának, ami egészen zavarba hozóan idézheti fel bennünk Eminemet. De nagyjából ennyi is a hasonlóság kettejük között.

Az Alive Till I'm Dead jól kitalált, divatos nagylemez lett. Zenei stílusok tekintetében változatos, naprakész. Professor Green összekacsintós, célozgatós művészneve ellenére nem punnyadt zene, hanem energikus hiphop szól végig, amit hol hétköznapi popklisékkel, hol fickósabb rockkal, hol pedig a modern elektronika épp divatos irányzataival (dubstep, electro house, szintipop) köt össze hősünk, lassabb pillanat pedig csak a legvégére jut, de az is távol esik a sztondulástól. A közreműködők listája alapos átgondolásra és ügyes gyűjtésre utal: népszerűségük csúcsán (Lily Allen) vagy az ajtajában álló (Example, Shereen Shabana) előadók kerültek a lemezre, sőt még egy meglepő duettre is sor került (Fink). Bár Professor Green számai szépen, erőteljesen, trendi hangzásokban szólalnak meg, és összességében szerethető lemez az Alive Till I'm Dead, az ifjú művész dalai azonban egyelőre még nem vágnak a földhöz (debütálása annyira nem átütő, mint az említett The Streets-é). Talán pont ezért jutott Prof. Green eszébe az, hogy feldolgozásokkal fogja végigtarolni a világ slágerlistáit és rádióállomásait. És ez be is jött neki: jól választott és jól dolgozott át. A Dub Be Good To Green a Beats International Dub Be Good To Me-jének átirata, míg az I Need You Tonight pedig a jól ismert INXS dalé. Nemcsak a nyáron, de az előttünk álló jó pár évben sem fognak kikopni a rádiók és a vegyespopra építő táncklubok repertoárjából.

WG

Professor Green
Alive Till I'm Dead
Virgin